Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. szeptember 7.
Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./
1999. május 4.
Ünnep volt a hét végén Beszterce-Naszód megye egyik szórványtelepülésén: Óradnán. Az iskolájától 1965-ben végképpen megfosztott, közel 800, magát magyarnak valló római katolikus hívő egy népnevelő ház birtokosává vált. Az új épület falára emléktábla került Reményik Sándor nevével. Reményik Sándornak köze volt Óradnához. Ugyanis a közigazgatásilag ide tartozó Borbereken sok időt töltött nyaranként. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, irodalomtörténész Reményik Sándor költészetét elemezte, különös tekintettel a Borbereken írott versekre. Az ünnepségen részt vettek a kolozsvári Heltai Alapítvány, a Reményik Sándor Alapítvány és a közelmúltban bejegyzett Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Társaság képviselői. Ez utóbbi elnöke, Farkas Zoltán közölte: ősztől kezdve évenként ösztöndíjat biztosítanak egy magyar nyelven továbbtanulni akaró óradnai diáknak. A névadó és táblaavató rendezvényt megelőzte a 175 éves helybeli plébánia-templom megünneplése, és az Óradnán eltemetett gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök sírjának megkoszorúzása, emléktábla leleplezése a templomban, 120 évvel halála után. /S. Muzsnay Magda: A szórványvidék ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Háromnapos ünnepségsorozat keretében, máj. 4-én Óradnán Reményik Sándor Római Katolikus Kulturális és Népnevelő Házat avattak. A szentmisét Bálint Lajos érsek celebrálta. Az óradnai magyarságot törekvéseiben támogatta a Soproni Erdélyi Kör, a Salgótarjáni Erdélyi Kör és Máltai Szeretetszolgálat, az Illyés Közalapítvány, a Calgary Magyar Kultúregyesület, Toso Vincenzo Olaszországból, Tőkés László püspök, a kolozsvári Reményik Sándor Jótékonysági és Művelődési Egyesület, a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány, a Heltai Gáspár Alapítvány, a besztercei RMDSZ és EMKE, a Beszterce Művelődési Alapítvány és nem utolsósorban a helybeliek. /Guther M. Ilona: Küzdelem a megmaradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1999. augusztus 16.
Hármasfalu - Székelyszentistván, Atosfalva, Csokfalva - székely közössége a hét végét államalapító királyunk emlékének szentelte. A már hagyományossá vált Szent István-napokat Székelyszentistvánon tartották. A szent király nevét viselő Kárpát-medencei települések küldöttségei minden év augusztus 15-én találkozóra gyűlnek össze. Az ünnepi rendezvények nyitányaként két anyaországi művész állította ki alkotásait. A Györfi Lajos királyszobrait és Ferency Zsolt grafikáit bemutató kiállítást Kötő József közoktatási államtitkár nyitotta meg. Aug. 14-én Entz Géza, a Magyar Műemlékvédelmi Hivatal elnökének vezetésével a helybeli művelődési házban színvonalas tanácskozást tartottak. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szentbeszédet Tempfli József partiumi római katolikus megyéspüspök mondotta el. A magát német származásúnak, de magyar kultúrájúnak valló püspök a székelység erényeit, hitét, kitartását, optimizmusát dicsérte, majd a szent istváni örökség jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: Hajlamosak vagyunk arra, hogy a vereségeket hangsúlyozzuk, holott történelmünk a megmaradás, a felemelt fő története is. A szónokok sorát Egyed Ákos történész, akadémikus zárta. /Bodolai Gyöngyi: Szent István örökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ A találkozón 16, a Szentkirály Szövetségbe tartozó település küldöttei vettek részt, közel százötvenen. A szövetség 1997-ben alakult a magyarországi Szentkirályszabadján. /S. Muzsnay Magda: István király köszöntése Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
1999. augusztus 25.
Megszakításokkal több mint 20 éve képzőművészeti alkotótábor működik a Maros megyei Makfalván. Oda igyekezett két évtizeddel ezelőtt a Nagy Pál festőművész vezette kis csapat is: Varga Katalin, A Hét, és Kemény Zsuzsa, az Új Élet munkatársai. Nem érkeztek meg, autóbaleset áldozatai lettek mind a hárman. Az idei táborzárás névadói ünnepség is volt, az alkotóműhely felvette Nagy Pál nevét. /S. Muzsnay Magda: Nagy Pál Alkotóműhely Makfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
1999. október 19.
Öt évvel ezelőtt, 1994. szeptember 22-én jelent meg a Nagykároly és Vidéke hetilap első száma a nagykárolyi RMDSZ választmánya kezdeményezésére. Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy a lapnak fizetéses alkalmazottai nincsenek. Először 1884. szeptember 1-jén jelent meg ezen a címen újság. A mostani hetilap sokrétűen tükrözi e tájegység életét. Nem hiányzik egyetlen számból sem a humor és a rejtvény. /S. Muzsnay Magda: Nagykároly és Vidéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1999. október 25.
Karácsony Ernő, erdélyi magyar örmény származású képzőművész a kolozsvári Magyar Színház emeleti előcsarnokában rendezte meg 30. egyéni tárlatát. Okt. 21-én volt a kiállítás megnyitója. A Szamosújváron élő művésznek több tárlata külföldi tárlata is volt. /S. Muzsnay Magda: A harmincadik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
1999. december 6.
A negyed százada elhunyt íróra, Zilahy Lajosra emlékezett szülővárosa, Nagyszalonta magyarsága. December 4-én az Arany János Művelődési Egyesület tudományos ülésszakon idézte fel az író munkásságát. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Kötő József államtitkár és Indig Ottó irodalomtörténész tartott előadást. Bemutatták Dánielisz Endre helytörténész új könyvét: "E város minden messzeségen át ragyog", ebben Zilahy Lajos munkáiból, gondolataiból adott válogatást. Dec. 5-én volt a szoboravató. Tódor Albert polgármester emlékeztetett: "Szégyenkezve kell elmondanunk, hogy vannak ma is olyanok, akik ellenszegülnek a szobor felállításának, de örömmel tölt el, hogy népesebb azok tábora, akik támogatják kezdeményezésünket." Nagyszalontán áll már Kossuth, Arany és Sinka, s mától Zilahy szobra, hangzott el a szobor leleplezésénél. /Pálfy Török László: Szalontai szoboravatás advent szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6./ . Zilahy Lajos 1948-ban hagyta el az országot és távozott az Amerikai Egyesült Államokba. 1891-ben Nagyszalontán született és 25 évvel ezelőtt hunyt el Jugoszláviában. Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. December 2-án megtörtént az újratemetés, az urna átkerült a Nemzeti Panteonba. Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere tíztagú küldöttség élén vett részt a gyászszertartáson, amelyen beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke és Dánielisz Endre nyugalmazott tanár, helytörténész. A megemlékezés december 4-5-én a szülővárosban, Nagyszalontán folytatódik. Zilahy szobrát a magyarországi Túrkeve alapítványa ajándékozta testvérvárosának, Nagyszalontának. /S. Muzsnay Magda: Zilahy Lajos hazatérése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Zilahy Lajos /1891. márc. 27. - 1974. dec. 1./
1999. december 9.
Budapesten dec. 9-én mutatják be az 1977-ben Magyarországra távozott dr. Enyedi Sándor színháztörténész szerkesztésében megjelent Rivalda nélkül című színházi lexikont. Többéves kutatómunka eredménye a kötet, amely a szerző szerint a legteljesebb lexikon a határon túli magyar színészetről. Ott lesz Csiky Ibolya Nagyváradról, Ferenczi Annamária Temesvárról, Senkálszky Endre és Szilágyi Ferenc Kolozsvárról. Beregszászról a Népszínház megalapítója, Schober Ottó a meghívott. Tóth László dramaturg Komáromból és Venczel Valentin színművész Újvidékről érkezik a bemutatóra. /S. Muzsnay Magda: Rivalda nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2000. május 9.
Papp Kincses Emese Virrassz velem! című vallomásos, dokumentum jellegű írása tavaly jelent meg, a Hargita Könyvkiadó /Csíkszereda/ első kiadványaként. A német-magyar szakos tanárnő munkája sikerkönyv lett, hamar elkapkodták. Másodszor is kiadták, ezt mutatta be a szerző Kolozsváron a Kriterion Könyvklubban. Könyvét a fiataloknak szánta, azoknak, akiknek nincsenek élményei a diktatúra korától. "Virrasszunk együtt - egymásért. Ebben az együttben és egymásértban benne vagyok én is, Te is, Ő is, az erdélyi magyarság sorsközössége" - írta. Az írások a kisebbségi sorsból származó magatartásformákról szólnak. /S. Muzsnay Magda: Virrassz velem! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2000. május 17.
Máj. 14-én Nagyváradon megnyílt Kopacz Mária festőművész, grafikus kiállítása, ezzel kezdődik a Festum Varadinum művészeti programjainak gazdag sora. Kopacz Mária ősztől vallja magát újra kolozsvárinak, örül, hogy ez a visszatérés meghozta az első hazai kiállításmeghívást is. A változások után Budapesten, Bécsben, Gyulán és Sopronban állított ki. A grafikusként indult művésznőt egy idő óta rabul ejtették a színek. /S. Muzsnay Magda: Két út között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2000. június 14.
Illyés Kinga /Marosvásárhely/ előadóművész és színészpedagógus Az élet kenyere című egyszemélyes műsorával lépett fel Zilahon. Pódiumjátéka Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetéről szól. Illyés Kinga a műsort gazdag forrásanyagra támaszkodva állította össze, felhasználva az Érdy-kódexet is. Példaértékű élet volt, a magyar királylány leszállt a trónról, hogy szegényeket, betegeket, támogasson. Illyés Kinga szerint ez a példa kalkuttai Teréz anya tevékenységéhez hasonló, ellenben az Árpád-házi királylány gazdagságot, hatalmat, családot hagyott ott azért, hogy teljesítse elhivatását. /Fejér László: Történelmi példa pünkösdi ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Illyés Kinga Az élet kenyere című műsorával a marosvásárhelyi bemutató óta több meghívásnak tett már eleget itthon és külföldön. Nemrégiben Hollandiában járt, Brüsszelben a Magyar Házban lépett fel, Liége-ben a Szent Erzsébet Kör vendége volt, Kölnben a Mindszentyről elnevezett Magyar Házban játszott. Emlékezetes volt a burgkasteli fellépése, a 40 éve megszakítás nélkül működő Magyar Gimnáziumban, amely egyetlen ilyen jellegű, azaz anyanyelvű iskola a vidéken. Berlinben a Magyar Ház fogadta Illyés Kingát. Ősszel várják Párizsban és Londonban. /S. Muzsnay Magda: Az élet kenyere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2000. június 24.
Dukász Anna Szatmárnémetiben kezdte színpadi pályafutását, a háború után. Nagyváradon nyolc évig volt ünnepelt primadonna. Azután váltott, jöttek a drámairodalom híres nőalakjai. 1961-ben átszerződött Marosvásárhelyre, majd tíz évig játszott Sepsiszentgyörgyön. Itt igazgatta is az együttest. 1978-ban, képzőművész férjével, Vigh Istvánnal együtt az Egyesült Államokba távozott, ahol állandóan magyar környezetben lépett fel, maga szerkesztette verses, zenés összeállításokban. 1993-ban a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán fellépett a torontói magyar társulatban. Ezzel az előadással Erdélyben is turnéztak, Dukász Anna egykori sikeres fellépéseinek színhelyén, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron. Pályafutásának 50. évfordulóját Munkácson ülte meg, első fellépéseinek színhelyén. 20 évig tartó emigráció után férjével Debrecenben telepedett le. Itt érte a halál június 12-én. 75 évet élt. Temetése jún. 25-én lesz Debrecenben. /S. Muzsnay Magda: "Én vagyok a legboldogabb színész a világon..." = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Dukász Anna /Nagyvárad, 1925. ápr. 30. - Debrecen. 2000. jún. 12./
2000. szeptember 18.
Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2000. október 31.
A most 70. éves Ács Alajos Kolozsvárról indult a színpad csodálatos világa felé. Születésnapi bemutató előadása szeptember utolsó napjaiban volt. Először - 47 éve! - mint a vizsgaelőadás Liliomfija szerepelt sikeresen. Eljátszott szerepei oldalakat töltenének meg! /S. Muzsnay Magda: Köszöntő a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2000. november 22.
Tíz éve látogatnak el Ady Endre szülőhelyére magyar iskolások. A Szatmárnémetiben tartott irodalmi vetélkedőn "Ti vagytok az örökség / A jutalom / Ti vagytok a dalom..." Ady-sorokat kellett értelmezni. Öt ország - Jugoszlávia, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország - területéről érkezett 22 esszészerűen megírt dolgozat érkezett. A pályázatokat két neves irodalomtörténész, egyetemi tanár, Láng Gusztáv és N. Pál József értékelte. A vetélkedő a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium csapatának győzelmével végződött. A második helyen a kishegyesi (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művelődési Egylet és a szatmárnémeti Református Líceum osztozkodott. Harmadik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kéttagú csapata. A kolozsvári brassaisták nyolcadikok lettek. - Érmindszenten, a szülőház udvarán, az idén is nagy tömeg gyűlt össze. Beszédet mondott többek között Fazakas László költő, margittai lelkipásztor, Kósáné Kovács Magda tanárnő, magyar ország-gyűlési képviselő, Cseh Áron, kolozsvári magyar konzul és Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke. Az ünnepségen átadták Ady Endre helyreállított szülőházát. /S. Muzsnay Magda: Ady Endre a harmadik évezred küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2001. február 9.
Máramarosi Hírnök címen Millenniumi Albumot adott ki a Hollósy Simon Művelődési Egylet. A szerkesztő Zahoránszky Ibolya nyugdíjas tanárnő, aki tavaly novemberben a kultúra és kisközösségek szolgálatában kifejtett önzetlen tevékenységéért átvehette az EMKE Kun Kocsárd-díját. A tanárnő Máramarossziget nyolcezer magyar nemzetiségű lakosának művelődési életét vezeti. A Millenniumi Album naplószerűen, eredeti fényképekkel vette leltárba a képzőművészeti tárlatokat, a kórustáborokat. Nagybocskón a 42 magyar családból 38 már vegyes házasságban él. A református templomot is a ruszinok használják, nincs már református Nagybocskón. A közel 650 éves múltú Aknasugatagra 1950-ben költözött be az első román család, de ma már minden területen a betelepített ízlés, kultúra és hagyomány átalakító ereje érezhető. /S. Muzsnay Magda: Egy album margójára. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2001. február 28.
Kemény János íróra, szerkesztőre, irodalom- és színházszervezőre emlékeztek 30 évvel halála után először Marosvásárhelyen, a Castellum Alapítvány szervezésében. Az alapítványt a történelmi családok leszármazottai hozták létre. Az első irodalmi esten gróf Bánffy Miklósra, az íróra, politikusra, képzőművészre, drámaíróra emlékeztek. A mostani - a második - Kemény János szellemét idézte. Az irodalmi összeállítás után azok szólaltak meg, akik még ismerték János bácsit. Sütő András arra az időszakra emlékezett, amikor a sok megaláztatást átélt embert sikerült a szerkesztőségbe behozni. Imre Ernő nyugdíjas jogász Kemény Jánost, a "magánembert" hozta még közelebb a hallgatókhoz. A teremben szép számban voltak Kemény János leszármazottak, egyetlen még élő fia, Miklós, feleségével és hat unoka. /S. Muzsnay Magda: Castellum irodalmi esték. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
2001. május 21.
Máj. 18-án Páskándi Gézára, a Szatmárhegyen született íróra, költőre, drámaíróra emlékeztek születése napján. A költő hajdani szülőházának helyén álló épület falán három évvel ezelőtt elhelyezett emléktábla előtt a Kárpát-medencei magyarság művelődési és politikai életének megannyi jeles képviselője tisztelgett. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ elnöke nyitotta meg. Páskándi Géza műveiről Kötő József, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Dudás Károly író, a szabadkai Hét Nap című újság megbízott főszerkesztője és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt. A Páskándi-emléktáblát megkoszorúzták a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia vezetői, a magyarság Kárpát-medencei művelődési szervezeteinek képviselői, valamint a helybéli RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) vezetői. /Páskándi Géza-emlékünnepséget tartottak Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ A Kölcsey Kör és a partiumi EMKE munkája eredményeképpen a májusi tisztelgés Páskándi Géza szatmárhegyi emléktáblája előtt újabb útvonallal bővítette az irodalomtörténeti zarándoklatok sorát. /S. Muzsnay Magda: Szatmárhegy - egy újabb zarándokhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2001. június 12.
12 különdíj, 2 életműdíj, 9 társulati díj. Ez a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiváljának /Kisvárdán/ idei mérlege. Kolozsvári sikerek: Kisvárda város díját Molière Mizantróp című előadása nyerte el. A darab színpadra állítója, Tompa Gábor a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza rendezői különdíját vehette át. A címszerepet alakító Bogdán Zsolt is különdíjat kapott. Egyéni díjban részesült Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért. Különdíjas lett András Lóránt, a Vérkötelék című koreográfiai munkájáért, amelyet a csíki Játékszín valósított meg. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Zárt ajtók mögött című előadásában szereplő Csíky Ibolya és Dobos Imre ugyancsak különdíjban részesült. Mende Gaby színművésznőt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a Színésznők című "színház a színházban" jellegű bemutatkozásáért díjazták két különdíjjal - ugyanaz az előadás elnyerte a város közönségdíját is. Életműdíjat Németh Ica, a komáromi Jókai Színház színművésznője és a 62 éves Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat színészigazgatója kapott. A társulatnak a Kazimir és Karoline című előadását, a közönség másodszor láthatta Kisvárdán. Ez a produkció a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal megosztva az Illyés Közalapítvány díját nyerte el. /S. Muzsnay Magda: Erdélyi díjazottak Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat, A mizantróp-beli szerepéért pedig Bogdán Zsolt a legjobb férfi alakításért járó elismerést kapta. Az MVSZ által alapított Páskándi-díjat a szabadkai népszínház kapta a Holdbéli csónakos című Weöres-mű színpadra viteléért. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatát Teplánszky-díjban részesítették a Macbeth kísérleti előadás létrehozásáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíja a komáromi Jókai Színházé lett Peeter Shaffer Amadeus című, Czajlik József által rendezett előadásáért. /Kisvárdán is tarolt A mizantróp. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./
2001. július 28.
1990 óta augusztus első napjaiban a Szatmár megyei Sződemeter zarándokhellyé alakul. A falu nagy szülöttjére, Kölcsey Ferenc költőre emlékeznek a határon innen és túlról érkezők. A beszédeket, szavalatokat követően virágcsokrok kerülnek a Kő Pál készítette szobor alá, amely 1994 óta áll a református templom kertjében. Tavaly - a 210. születésnapon - a Kölcsey nevével összeforrt települések küldöttei találkoztak a szülőfaluban. Védnököt is választottak rendezvényüknek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki ref. egyházkerület püspöke személyében. A 2001-es esztendő sződemeteri ünnepségét megelőző napokban négy országból érkező fiatalok zarándokolnak el Erdély és Magyarország területén a Kölcsey Ferenc életében jelentős szerepet betöltött helységekbe. A zarándoklat az iskolai éveket idéző Debrecenből indul július 30-án, a következő állomás Álmosd lesz, ahol a családnak birtokai voltak, és ahol Kölcsey fiatalkorát töltötte. A résztvevők a sok emlékhellyel bővelkedő Budapestre is eljutnak. A visszafelé út érinti Szatmárcsekét, ahova a költő 1815-ben telepedett át, és 1838-ban itt is érte a halál. Nagykároly, ahol Kölcsey megyei főjegyző volt, szintén szerepel az emléktúra programjában. Végállomás augusztus 3-án Sződemeter, a szülőfalu lesz. A díszvendégek és szónokok között van: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa, Erdélyi Géza, Felvidék református püspöke, Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Kötő József, az EMKE elnöke, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László püspök. /S. Muzsnay Magda: Négy ország fiataljai két ország emlékhelyein. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. augusztus 11.
A tokaji írótábor idén aug. 14-6-a között zajlik Magyarság és Európa - Németh László irodalmi vitái címmel. A tanácskozást, elnöki minőségében, Székelyhidi Ágoston író, kritikus nyitja meg. A gazdag programban szerepel többek között: Millenniumi Irodalmi Emlékpark létesítése, koszorúzás Széchenyi István szobránál. Az előadók rangos névsorából nem hiányzik: Bertha Zoltán, Monostori Imre, Hubay Miklós, Tarján Tamás, Tornai József, Pomogáts Béla. Az idei Írótábor díszvendégei között van a 100 éve született Németh László egyik lánya, dr. Németh Ágnes, valamint dr. Lakatos István, Püski Sándor és Püski Sándorné. A Tokaji esték házigazdái Pomogáts Béla, Cs. Varga István, Kiss Gy, Csaba, és Mezei Katalin lesznek. /S. Muzsnay Magda: Németh László emlékezete Tokajba. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./
2001. szeptember 3.
Árkoson, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett újságírótáborban Boros Zoltán, az RTV magyar adásának főszerkesztője, a rádiótársaság kuratóriumának tagja vázolta az egész napos magyar nyelvű rádió- és tévéadás kérdéskörét, hangsúlyozva, hogy két irányzat érvényesül: adófizető állampolgárként jogunk van számarányunkhoz viszonyított adásidőhöz - ez jelenleg 2% alatti a közszolgálati televízióban -, illetve egy Sapientia Alapítvány típusú konstrukció. Gáspárik Attila, az audiovizuális tanács tagja szerint a szakmán belül nincs kellő elszántság ennek megvalósítására. Az árkosi táborban megvitatott témák között szerepelt a lapprivatizáció és a külföldi tőke összefüggésének kérdésköre is. A MÚRE életműdíjat adományozott Muzsnay Magda kolozsvári rádiósnak. /Sarány István: Egész napos magyar műsor. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./
2001. szeptember 11.
Magyarkályán csökkenőben van a lélekszám. Nincs református temploma a falunak, az omladozó felekezeti iskola egyik termében folyt évtizedeken keresztül az istentisztelet. Páll Zoltán lelkész mozgósítani tudta a falu apraját-nagyját, elfogadott minden önzetlenül felajánlott segítséget - és szept. 9-ére templomszentelésre hívta meg a gyülekezetet és pártfogóit. Nagy ünnepe volt ez a szórványban élő református magyarságnak. A templom mellett egy kis emlékpark áll, egy igényesen kifaragott kopjafával, amelyet a bánffyhunyadi neves fafaragó mester, idős Kudor Ferenc készített. Magyarkályánban mindössze 171 lelkes a református gyülekezet. /S. Muzsnay Magda: A magyarkályáni csoda. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
2001. október 17.
Írók, költők, újságírók aktív jelenlétében nyitották meg a kolozsvári népfőiskola nyolcadik évfolyamát Kolozsváron, okt. 16-án, a Györkös-Mányi Albert-emlékházban. Olyan személyiségeket hívtak meg, akiket a kolozsvári olvasóközönség már jól ismer: Bálint Tibor, Demény Péter, Egyed Emese, Kántor Lajos, Létay Lajos, Molnos Lajos, Mózes Attila, Lászlóffy Csaba és Muzsnay Magda. Muzsnay Magda a rádió legendás aranyszalagtáráról mesélt, amely számtalan elhunyt író, művész hangját őrzi, és amelyet az utóbbi években is gyarapítottak. /Sándor Boglárka Ágnes: Évadnyitó az irodalom jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2001. november 14.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete életműdíjjal tüntette ki Muzsnay Magdát, a kolozsvári és a bukaresti rádió munkatársát, melynek átadására nov. 12-én került sor Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke adta át a díjat. Muzsnay Magda nevéhez - a sok szép riport mellett - az az egyedülálló "aranyszalagtár" fűződik, mely az erdélyi művelődési élet jeles személyiségeinek a hangját őrzi, és szinte felbecsülhetetlen értéket jelent. /Köllő Katalin: Életműdíj átadás - szűk szakmai körben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2002. május 27.
Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2002. július 17.
Zsobokon, júl. 15-én megnyílt a VII. Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor. Vezetője és szervezője az idén is Essigné Kacsó Klára. A vonzó táj, a festői témák, a még élő hagyomány mellett az ő érdeme is, hogy az elmúlt évek alatt 69 művész fordult meg Zsobokon. A vendégek Svájcból, Dániából, Kárpátaljáról, Magyarországról érkeztek. A két hetet változatos kulturális programok színesítik. A művészek találkozhatnak a körükbe ellátogató Kallós Zoltánnal, Kántor Lajossal, Kötő Józseffel, Németh Júliával, majd hallgathatják Banner Zoltán előadásait. /S. Muzsnay Magda: Immár hetedszer... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2002. augusztus 2.
Megjelent Szabó György /nyugdíjasként az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkatársa/ Antik formában című, válogatott verseit tartalmazó kötete. A versek disztichonban íródtak. /S. Muzsnay Magda: Antik formában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
2002. augusztus 24.
A 200 lelket számláló Sztána, Szilágy megye ismert települései közé tartozik. Itt építette Kós Károly a Varjúvárat. Néhány éve Pap Hunor személyében fiatal lelkésze van a falunak. A templom legrégebbi része 1500-ból való. Idén már nem indult magyar nyelvű oktatás Sztánán. Kevés az iskolaköteles gyermek, s azok Zsobokra járnak tanulni. Az óvoda is bezárta kapuját. /S. Muzsnay Magda: Hazajönnek-e a fiatalok? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
